beltéri taktilis jelzések

Fővárosi általános iskolában, akadálymentesítési pályázati projekt részeként készültek az alább látható figyelmeztető és vezetősávok. Vannak ugyan a vakok és gyengénlátók között is, akik vitatják, hogy bármilyen funkciójú, méretű épületben egyformán szükség van taktilis vezetősávokra (egy olyan intézményben például, ahol az alkalmi látogatókat legtöbbször nem is engedik egyedül mászkálni, nem biztos, hogy nélkülözhetetlen), de a pályázat részeként kötelező volt valamiféle vezetősávokat kialakítani a közlekedő terekben.

Az akadálymentesítésre fordítható pénzügyi keret mértékéből adódóan föl sem merült a többszintes iskola mozaiklap burkolatainak cseréje, így a meglévő felületen kellett utólagosan kialakítani a szükséges taktilis jelzéseket.

A vezetősáv-szakaszok a lépcsőkarok és a lift helyét jelölik.

A vezetősáv-szakaszok a lépcsőkarok és a lift helyét jelölik.

Megmaradó burkolatokon sajnos egyáltalán nem egyszerű megoldani a feladatot. A célra felhasználható anyagokból általában eleve nehezen lehet igazán jól használható jelrendszert felépíteni. Emellett, mivel a felületek érdesek, a tisztításuk körülményes, ez pedig a higiéniai problémákon túl esztétikailag sem szerencsés. A jelzéseket általában ragasztással lehet rögzíteni, ami újabb gondokat okozhat, pl. ha a széleken elválik a ragasztás a burkolattól…

A megoldás tehát nem egyszerű. Jelen esetben az úgynevezett metrógumi alkalmazására esett a választás. Az egyszínű fekete anyag kb. 4 mm vastag, a felületén szabályosan kiosztva kb. 2 cm-es, 1 mm magas pöttyök vannak, ami viszonylag könnyen érzékelhető, de nem alkalmas az irányváltások, veszélyek (pl. lefelé vezető lépcsőkarok) stb. megkülönböztetett jelzésére. Kicsit vastag is, így botlásveszélyes lehet, kiváltképp, ha mondjuk felhajlik a széle a tökéletlen ragasztás miatt (ami előbb-utóbb szinte biztosan bekövetkezik már csak azért is, mert a vastagsága miatt valósággal arra ingerli az embert, hogy a cipőjével rugdossa – kiváló elfoglaltság két óra közötti szünetekre…).

A metrógumi felületét nehéz tisztán tartani.

A metrógumi felületét nehéz tisztán tartani.

A tervező szándéka szerint a vezetősávok nem készültek el az épület teljes területén, hanem csak a közlekedési csomópontokban, tágasabb terekben jelölik ki a különböző irányokat. A hosszú, egyenes folyosókon így csak oda kerültek jelek, ahol másik közlekedő vagy lépcsőház kapcsolódik hozzájuk.

A talppal is érzékelhető jelzés csak az irányokat jelöli ki.

A talppal is érzékelhető jelzés csak az irányokat jelöli ki.

A megoldás – megfelelő tájékoztató rendszerrel együtt – akár még működőképes is lehet, de a választott anyagról, a metrógumiról már a kivitelezés során kiderült, hogy problémás lesz a használata. Többszöri próbálkozásra sikerült ugyan valóban teljes felületen leragasztani a csíkokat, de így is hamar kikezdte az iskolai igénybevétel; több helyen már az első napokban újra kellett ragasztani. Az amúgy sem szép felületet szinte lehetetlen tisztán tartani, ami tovább rontja a kedvezőtlen összképet. Nagy jóindulattal:

Majdnem sikerült.

Posted in - majdnem sikerült, vakvezető sáv | Tagged , , , | Leave a comment

óvodai mosdó akadálymentesítése

Időről időre szárnyra kap az a vélekedés, miszerint az óvodákban a gyermekmosdót is akadálymentesíteni kell. Ez egyértelműen félreértés lehet, hiszen a nehezen mozgó, járni nem tudó mozgássérült kisgyerekek mindenképp segítséget igényelnek, tehát a részükre nem indokolt akadálymentes WC-t, mosdót kialakítani, különösen nem a közös vizesblokkban.

Ha mindettől eltekintünk a bemutatott mosdó kb. rendben van, bár a jelenlegi bútorzattól nem lehetne hozzáférni, és helyesebb lett volna karos, keverő csapteleppel felszerelni.

Az akadálymentes mosdóra csak hidegvizes csap jutott.

Az akadálymentes mosdóra csak hidegvizes csap jutott (a melegvizes kiállás ott van a mosdó alatt).

A WC kialakítása viszont igazi különlegesség. A padlólapdarabokkal magasított WC, a használat előtt kiszakadt lehajtható kapaszkodó, a bútorlapra felszerelt, zéró teherbírású fix kapaszkodó, a WC-tartály frappáns vízbekötése, a párkányból kifűrészelt darabka a felhajtható kapaszkodó számára, az elbontott gyerek-WC kihűlt helye… mind-mind figyelemre méltó részletek.

Ezt nem kellett volna.

Ezt nem kellett volna.

Ha el is tekintünk attól, hogy a vizesblokkhoz eleve nem kellett volna hozzányúlni, legalábbis nem ezért, akkor sincs semmi mentség (egyébként ami az akadálymentesítést illeti, az intézmény többi része messze nem ennyire ilyen, szerencsére).

Nem sikerült.

Posted in - nem sikerült, akadálymentes vizesblokk | Tagged , , , , | Leave a comment

vezetősáv új burkolatban

Vidéki szakképzési központ fejlesztésének eredménye látható a képeken. Az uniós forrásból elkészült projekt az infrastruktúra-fejlesztés mellett az intézmény akadálymentesítését is magában foglalta (az akadálymentesítés gyakorlatilag minden EU-s pályázat kötelező eleme kb. 2007 óta, ha intézmények fejlesztéséről van szó).

Az akadálymentesítéssel érintett területeken – kivéve az egyik lépcsőházat – a közlekedőkben új burkolatok készültek, ami a fotók alapján nem feltétlenül látszik azonnal, hiszen a burkolatok színfoltjai meglehetős esetlegességet mutatnak. Ennek az az oka, hogy előbb egy vezetősávok nélküli burkolatterv készült három szín kombinációjából, ahol a mintának megvolt a maga logikája. Később, még a tervezés alatt erre a mintára került rá a vezetősávok terve anélkül, hogy az eredeti terven változtatott volna a tervező. Az eredmény egy igen jó minőségű vezetősáv-rendszer lett, erre kifejlesztett vezetősáv-elemekkel (ami ma még elég kevés helyen látható, nyilván nagyrészt anyagi okokból), sajnos kicsit kaotikus “háttérrel”.

beltéri vezetősáv

Hosszanti vezetősávok a haladási irányban, pontozott figyelmeztető mezők az irányváltásoknál.

A vezetősávok és a szélesebb figyelmeztető jelzések aszimmetrikus elhelyezése szintén az eredeti burkolattervhez való ragaszkodás következménye. Nem ideális megoldás, de köszönhetően a kiváló minőségű anyagoknak, a rendszer jól használható. (A háttérben a kétszárnyú ajtó is jó; aszimmetrikus, kontrasztos kerettel, az üvegek jelölésével.)

A lépcsőkarok végei jól látható és lábbal, bottal is könnyen érzékelhető figyelmeztető jelzést kaptak. Ez különösen a karok tetején fontos, ahol megvan a leesés veszélye.

A lépcső előtt pöttyözött figyelmeztető sáv.

A lépcső előtt pöttyözött figyelmeztető sáv.

A meglévő lépcsőházban a műkőbe süllyesztették az elemeket.

A meglévő lépcsőházban a műkőbe süllyesztették az elemeket.

A markáns, vörös vezetősáv a háromféle háttérszín – világos- és sötétszürke illetve sárga – ellenére nagyon jól látható.

Azt is gondolhatnánk, hogy menet közben elfogyott a szürke greslap.

Azt is gondolhatnánk, hogy menet közben elfogyott a szürke greslap.

A burkolat összképének esztétikai minősítését nem vállaljuk, a vezetősávról könnyebb ítéletet mondani.

Sikerült.

Posted in - sikerült, vakvezető sáv | Tagged , , , , | Leave a comment

kültéri információs térkép

A tájékoztató tábla egy bölcsőde udvarán áll, több társával együtt. Ritkán tapasztalható, mindenképp dicséretes megoldás, hogy már az udvaron informálódni lehet a főbb útvonalakról, a bejáratok helyéről. Az adott helyen szükség is van erre, mert az épület bejáratai, különösen az akadálymentes parkoló irányából nem is láthatóak.

A jó szándék ellenére azonban a tábla kialakítása számos szempontból nem túl szerencsés. A fehér háttérre nyomtatott ábrák és feliratok eleve nehezebben érzékelhetők, mint ha sötét alapra kerültek volna. A térkép láthatóan egy építész alaprajz átalakításával készült (egy-két szintkóta rajta is maradt). Az ábra néhol túl részletes maradt, néhol alig látszanak a vonalak. A betűk változatos magasságúak és vastagságúak, itt-ott csupa nagybetűvel (ami könnyebben olvasható egyébként, tehát táblákra érdemes nagybetűs karakterekkel írni), máshol pedig nem. A jelmagyarázat szövegeinek tördelése, a piktogramok esetlegesség szintén nem segíti a gyors áttekintést.

Tájékoztató helyszínrajzi térkép jelmagyarázattal.

Tájékoztató helyszínrajzi térkép jelmagyarázattal.

Ebből a táblából többet is elhelyeztek az udvaron, és az épületen belül is, a bejáratoknál. Mivel csak egyféle tábla készült, mindegyiken rajta van a kültér és a beltér egyaránt, ami megint csak nem szerencsés. Egyszerre annyi információt kell átadni, amit az ember rögzíteni tud, és eljut a következő információig; jelen esetben kívül elég lett volna a bejáratokat megmutatni, belül ugyanígy szükségtelen az egész udvart ábrázolni.

A tábla a menetiránnyal ellentétesen áll.

A tábla a menetiránnyal ellentétes valóságot mutatja, jobb helyen lenne az út túloldalán.

A tábla nem vakbarát, nem tapintható kivitelű. Igaz, úgy tudjuk, hogy az érintettek nem is igazán szeretnek kültéri, elkoszolódott felületeket végigtapogatni. Érthető, ha így van.

(Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy sokszor célravezetőbb az alaprajzi ábrázolás helyett egyszerű irányjelző táblákat kitenni, könnyen érthető piktogramokkal, rövid, nagybetűs szövegekkel.)

A fentiek ellenére a tábla tulajdonképpen használható, és múlhatatlan érdeme, hogy egyáltalán létezik. Végülis:

Majdnem sikerült.

Posted in - majdnem sikerült, információs tábla | Tagged , , , | 1 Comment

akadálymentes parkolók felfestése

A parkoló egy bölcsőde udvarán van felfestve. A távműködtetésű kaput kaputelefonon keresztül lehet kinyittatni. A kijelölt terület bőven elegendő helyet biztosít a kerekesszékkel közlekedők számára. A felfestett mozgássérült piktogram elég kicsire sikerült, de összességében teljesen nyilvánvaló, hogy mire szolgál a megjelölt felület. Szimpatikus ötlet, hogy a parkolótábla mellé egy tájékoztató táblát is kitettek a bölcsődéről. (Utóbbi táblának azért van két szépséghibája; egyrészt nem szép, másrészt nincs a legjobb helyen, mert ha tényleg beparkol ide valaki, a kocsitól nem biztos, hogy meg is tudja nézni a táblát.)

Akadálymentes parkoló aszfaltra festve, táblával.

Akadálymentes parkoló aszfaltra festve, táblával.

Az alábbi akadálymentes, csúnyább nevén mozgáskorlátozott parkoló szintén egy bölcsődéhez tartozik, ez azonban közterületen van, így bárki által szabadon megközelíthető (ami nem baj természetesen). A hely megfelelően, táblával és felfestéssel is meg van jelölve. A parkoló ugyan fordítva van felfestve – a kormány mögött ülő ember orral előre épp a felfestett kiszálló sávra kénytelen ráállni -, de mivel a parkoló előtt bőven van hely megfordulni is, ez nem jelent semmilyen problémát. Egyébként sem fontos, hogy az autó hol áll a kijelölt területen belül (annak csak közös közlekedő sávval ellátott parkolóknál van jelentősége). A lényeg, hogy a parkoló elég nagy legyen a ki- és beszálláshoz.

Fordítva felfestett parkolóhely.

Fordítva felfestett parkolóhely.

Szintén közterületen kijelölt parkoló, egy óvoda előtt. Hely is, festék is volt bőven, két közlekedő sáv is jutott a parkolónak. Feleslegesnek felesleges, de hibának nem hiba, így is, úgy is legfeljebb egy kocsi áll ide, remélhetőleg. Viszont a táblával, bár nem régóta volt ott, máris elbánt az élet.

Egy parkoló, két közlekedő sáv.

Egy parkoló, két közlekedő sáv.

A fenti mozgássérült parkolóhelyek bár nem túl szépek (mitől is lennének azok), de mindegyik közel van a bejárathoz, könnyen megközelíthető, jól látható (igaz, a felfestések mindhárom esetben frissek voltak még) és kényelmesen használható. Tulajdonképpen mindegyikről elmondható, hogy:

Sikerült.

Posted in - sikerült, mozgássérült parkoló | Tagged , , , | 1 Comment